Műszaki paraméterek
Spektrális méréstartomány
A termográfia számára szolgáló hullámhossztartomány két, a 3(2)...5 µm vagy a 8...14(12) µm intervallumra korlátozódik, ami az ún. rövidhullámú ill. hosszúhullámú atmoszférikus ablak kihasználásából adódik. Mivel az atmoszféra többnyire tökéletesen átereszti a hosszúhullámú hősugárzást, így ez a tartomány a szabadban, nagy távolságoknál történő mérésre igen alkalmas. Az atmoszféra elemei - a vízpára, széndioxid, szénhidrogének, stb. - a rövidhullámú tartományt pedig már néhány méteres távolságon túl képesek erősen befolyásolni (csillapítani). Ami hátránynak látszik, annak van egy pozitív hatása is: a lángok, égési gázok, stb. hőmérséklete a rövidhullámú termográfiával határozható meg, míg a hosszúhullámú tartományban átlátszók. Amennyiben infravörös sugárzást áteresztő ablakon keresztül kell mérni, az ablak anyagának spektrális tulajdonsága alapján döntendő el a hőkamera mérési hullámhossz-tartománya. Végül a tárgy spektrális emissziós tényezője is befolyásolhatja a választandó hullámhossz-tartományt (pl. üveg esetén).
 Gyenge képminőség (rossz hőmérséklet-felbontás) Legmelegebb pont: lámpatest az üvegen túl (átlát az üvegen) |
 Kíváló képminőség (jó hőmérséklet-felbontás) Legmelegebb pont: ablakkeret felső széle (nem lát át az üvegen) |
Hőmérsékletfelbontás
Különösen akkor, amikor a mérendő tartomány a szobahőmérséklet és méréstartomány alsó határa közé esik, a hőmérsékletfelbontás határozza meg döntően a képminőséget. A „NETD” (noise equivalent temperature difference) az a tárgyhőmérséklet-különbség, amely a hőkamera saját (elektronikus, jeldigitalizálási stb.) zajának effektív értékének (rendszerint 30 °C-nál mérve) felel meg. (A hőkamera tehát ennél kisebb hőmérséklet-különbséget már nem képes detektálni.) Ez az érték a tárgy hőmérsékletének csökkentése esetén egyre erősebben befolyasolja a képminőséget, különösen a rövidhullámú készülékek esetén. (Lásd a fenti példát.)
