Termográfia – szakmai képzés nélkül is jó? (vagy mégsem?)

Termográfia – képzés nélkül is jó?

Az utóbbi évek során egyre gyakrabban és egyre több szakmában hallani a termográfia alkalmazásáról. Leginkább ez épületek energetikai problémainak felderítése, a villamos és gépészeti berendezések állapot­felmérése és a humán-biológiai alkalmazások váltak közismertté. Vélhetően már ezres nagyságrendben alkalmazzák a hőkamerákat Magyarországon, de e mérési technológiát kezelő és az eredményeket értékelő személy szükséges szakmai felkészülésére és tudásunk szakmai kontrolljára (vizsgáztatásra) nincs mód: Magyarországon nem létezik TERMOGRÁF szakma vagy OKJ-s képzés, nincs elismert és követelt vizsga, ezáltal a piac szakmai “ön”-regulációja sem működik. Jelenleg tehát bárki végezhet termográfiai szolgáltatást (ahhoz az általános iskolát sem kell elvégeznie), csupán egy termográfiai készülék megléte elegendő!!! A következő cikkel bebizonyítani szeretném, hogy ez a felfogás nemcsak hibás, hanem mérhetetlen (nemzet-)gazdasági károkat okoz.

Mit kellene tudni egy termográfusnak, mielőtt hőképeket készítene?

Sőt: Mit kellene tudni már egy egyszerű infrahőmérő (tévesen: lézeres hőmérő) alkalmazónak is?

Természetesen az elméletet, mert mérési eljárásról van szó!

Az infravörös sugárzáson alapuló érintésmentes hőmérséklet-mérésről beszélünk, tehát nem egy fényképészeti (képalkotó) eljárásról.

Az érintésmentes hőmérsékletmérés gyakorlati szempontjai

Mivel már több cikkben is elmagyaráztuk az infrasugárzás alapú hőmérsékletmérés elméleti hátterét és a hőkamerákra jellemező műszaki paraméterek jelentését, a következőkben csak az ezzel a technológiával kivitelezett mérések gyakorlati szempontjaira térnénk ki.

Mérési pontosság anyagfüggősége, mérhető felületek

A termográfiai (hőkamerás) illetve az infrahőmérős (tévesen lézeres hőmérőnek elnevezett eszközökkel történő) hőmérséklet-érzékelés mérési pontossága elsősorban a mért felület sugárzás-kibocsájtási (emissziós) képességétől függ. Minél jobb ez a képessége, annál kevesebb átengedett és visszaverődött sugárzás lép fel és a mérőeszköz által érzékelt sugárzás is egyre inkább csak a test hőmérsékletével összefüggő sugárzásból tevődik össze.

Az infravörös sugárzás érzékelés alapján tehát csak az emissziós tényező, a reflektáló hőmérséklet (környezeti tárgyak hőmérséklete) és (hősugárzás szempontjából átlátszó testek esetén) a háttér hőmérsékletének pontos ismerete mellett számítható ki (a termográfiai alapegyenlet alapján) a tárgy(-felület) hőmérséklete. Minél alacsonyabb a tárgy emissziós tényezője (a sugárzás-kibocsájtási képessége), annál többet kell korrigálni, tehát annál pontosabban kell minden paramétert megadni.

Reflexió hatása (forrás: PIM)

Bal oldali kép: forrólevegő-ventilátor hőképe
– a hőszigetelés polírozott alumíniumburkolata
nagyon alacsony emissziós értékkel bír
– a forrólevegő-ventilátor valós hőmérséklete
a rozsdás búvónyíláson látható (>160°C),
a többi rész tükrözi a környezet hőmérsékletét
– a hőszigetelés hőmérséklete (>90°C) nem látható
Jobb oldali hőkép: új – polírozott felületű – rézsín
– a rézsín alja melegebbnek tűnik a többi részénél,
holott a réz jó hővezető képessége miatt
biztos nincsenek eltérések
– a látható hőhatás a rézsín alatt elhelyezkedő
meleg berendezések tükröződéséből adódik

Fenti ábrák: Példák alacsony emisszióval rendelkező – nehezen mérhető – tárgyakra [forrás: PIM Kft.]

Az említett összefüggésből következik, hogy semmiképp nem mérhető a tárgy hőmérséklete:

  • tükröződő felületek esetén – pl. polírozott felületek, oxidáció-mentes fémfelületek
  • infrasugárzás szempontjából átlátszó anyagoknál – például egyes kristályos anyagok, különböző gázok

Magyarázatként elmondjuk, hogy mindkét esetben az emissziós érték közel „0”, tehát a test hőmérsékletével összefüggő – és érzékelése alapján hőmérséklet-számításra felhasználható – sugárzás szinte nincs. A gyakorlatban ez a tény igen nagy jelentőséggel bír: ugyanis tudomásul kell vennünk, hogy például új – szépen polírozott – alumíniumból vagy rozsdamentes acélból készített burkolattal rendelkező hőszigetelések termográfiai eszközökkel nem ellenőrizhetők. Teljesen mindegy, hogy milyen hőmérsékletű (akár tűzforróságú) a mért felület, mindig csak a rajta reflektált környezeti tárgyak hőmérsékletét fogjuk látni („mérni”). Hasonló ténnyel állunk szemben, amikor vadonatúj elektromos szerelvényeket, kapcsoló-szekrényeket kellene bevizsgálnunk: maga a fémes (polírozott) sínek, kötések, csatlakozások hőmérséklete nem határozható meg érintés mentesen.

Ha egy hőképen sokféle anyagfelület található, akkor a pontos hőmérséklet-számításhoz szükségessé válhat a pixelenkénti emissziós tényező korrekciója. Erre klasszikus példaként az elektronikai kapcsolások hőterhelésének felmérése említendő: vannak nemfémes felületek (kerámia, műanyag, lakk) és fémes (réz, ón, nikkel és arany) felületek is. Anyagonkénti emissziókorrekció nélkül hideg áramkör-lábakat “mérnénk”, korrekcióval pedig kiderül, hogy pont ezek a legforróbbak.

NYÁK korrigált / nem korrigált hőképe (forrás: Infratec)

Bal oldali kép: NYÁK emisszió-korrekció nélkül
– a valóságban forró áramkör-lábak hidegnek tűnnek
– a téves adatok oka az eltérő emissziós értékek
Jobb oldali kép: NYÁK hőképe emisszióérték-korrigálással
– pixelenkénti korrekció a baloldali ábra alapján
– a forró áramkör-lábak így a hőképen is forróbbak

Fenti ábrák: Példa az eltérő emissziós tényezők képpontonkénti korrekciójára [forrás: Infratec]

Mivel az emissziós tényező sajnos függ a látószögtől is, figyelembe kell vennünk, hogy minél jobban eltér a látószög a derékszögtől, annál inkább növekvő reflexió figyelhető meg. Leginkább ívelt felületű tárgyak mérése esetén figyelhetjük meg ennek hatását, de pl. magas házak felső emeleteinek mérésekor is szembe állunk eme problémával: látszólag a felső emeletek egyre hűvösebbek (pedig a valóságban inkább egyre melegebbek). A magyarázata az, hogy az égbolt (felhők nélkül -273°C) egyre erősebben tükröződik a ház külső felületén, hiába körülbelül 95%-os a szilikátalapú építőanyagokból álló falfelületek emissziós tényezője.

Emisszió látószög-függése (forrás: PIM)
Fenti ábra: Példa az emissziós tényező látószögfüggésének hatása [PIM]

Geometriai felbontás

A geometriai felbontás jelentősen befolyásolja nem csak az elérhető képminőségét, hanem a kép hőmérséklet-adatainak valódiságát. Az ezt leíró IFOV paraméter (legkisebb elemi látószög, tipikusan mrad-ban megadva) azt a látószöget adja meg, mely egy egyedülálló érzékelővel (képponttal) került leképezésre. A részletek jó reprodukálása érdekében fontos, hogy ez az érték minél kisebb legyen. Például 1,5 mrad IFOV azt jelzi, hogy minden egyes pixelhez rendelt egyedi mérési pont (kivetített mérőfolt) 1m-es távolságon 1,5 mm átmérővel rendelkezik.

Geometriai felbontás (forrás: Infratec)
Fenti ábra: A képmező geometriai paraméterei [forrás: Infratec]

Mivel az így meghatározott „kivetített” képpont helyzetét a mérendő tárgyon nem ismerjük és maga az érzékelő-mátrix is (gyártástechnológiailag szükséges) hézagokkal rendelkezik, a fenti képpontméret 3-mal szorzandó a legkisebb mérhető tárgy méretének meghatározása céljából. Ha ezt nem tartjuk be, akkor a mérőfolt nemcsak a tárgy felületének, hanem hátterének a sugárzását is tartalmazhatja (átlagolás a mérőfolton belül). A mérési eredmény tehát akár alacsonyabb, akár magasabb is lehet a tárgy valódi hőmérsékleténél és minél nagyobb a tárgy és a háttér hőmérsékletének különbsége, annál nagyobb lesz a mérés hiba is!

Természetesen a fenti szabály nemcsak kis tárgyak (például vékony vezetékek, izzószálak stb.) esetén érvényesül, hanem nagy tárgyak (például nagy keresztmetszetű kábelek, nyílászárók stb.) mérésekor is. Nyilván más dimenziókról van szó: kis tárgyak esetén mm-nagyságrendű mérőfelületekről van szó, melyek az alkalmazott hőkamera és optika geometriai felbontóképessége alapján legfeljebb több tíz cm-es távolságokból mérhetők; nagy tárgyak esetén cm-méretű mérőfelületek több m-es (akár 10 m-es) távolságból történő érzékeléséről van szó. Minden esetben a szabály betartását lehetővé tévő eszköz alkalmazása szükséges!

Konkrét példa: Ha szeretnénk mérni egy tízemeletes panelházat, akkor az épült felső emeleteinek méréséhez (kb. 30 méter magasságban) jó 60 m távolságból kell dolgoznunk a kép minél kisebb geometriai deformációja (a perspektívikus hatás elkerülése) érdekében. Pythagoras szerint a hőkamera és a tárgy közötti távolság ilyenkor 67 m, tehát 1,3 mrad felbontású hőkamerával az elemi mérőpont 87 mm átmérőjű, a legkisebb mérhető tárgynak tehát 261 mm-nél nagyobbnak kell lennie! (Emlékeztetőül: egy ablakkeret ritkán szélesebb 70 mm-nél). Szükséges tehát egy teleobjektív alkalmazása!

Geometriai felbontás hősugárzó mérésénél (forrás: PIM)
Hősugárzó felvétele 1,5 mrad értékkel: balra 2 m távolságból (maximum érték 261 °C), középen
1 m távolságból (maximum érték 320 °C), jobbra 0,2 m-ről (maximum érték 415°C)

Fenti ábrák: Példa a hőkamera geometriai felbontásának hatására [forrás: PIM Kft.]

Mérési feltételek

Az érintésmentes hőmérsékletmérés természetéből és a mérési eljárásból adódik, hogy a mérési körülményekre is gondosan oda kell figyelnünk. A következőkben példákkal illusztráljuk a mérési feltételeket.

Napsütés hatása (forrás: PIM)

Bal oldali kép: napközbeni épületfelvétel (építkezés)
– a nap hősugárzása visszaverődik az épület falain
– a falak melegnek tűnnek, holott nincs is fűtés!!!
Jobb oldali kép: épületfelvétel három órával napnyugta után
– a nappali napsütés felmelegítő hatása már
csak alig vehető észre, most tehát mérhetünk

Fenti ábrák: Példa a napsütés hatására [forrás: PIM]

Szél hatása (forrás: PIM)

Bal oldali kép: erős szélben elvégzett termográfiai felmérés
– a szél elviszi a hőt a jobboldali falról, így az hűvösebb
– úgy tűnik, mintha jobb lenne a hőszigetelése a
hőkép közepén látható falfelületnek
Jobb oldali kép: ugyanez a mérés szélcsendben
– látszik, hogy a jobboldali fal hőszigetelése
ugyanolyan gyenge mint a hőkép közepén
falfelületnek (és ugyanolyan erős hőhidakkal)

Megjegyzés mindkét hőképhez: az épület baloldali része nincs fűtve (lépcsőház)
Fenti ábrák: Példa a szél hatására [forrás: PIM]

Szív artéria-elzárodással (forrás: Infratec)
Fenti ábra: Artériaelzárodás (szív) [forrás: Infratec]

(Viszont nincs “belső szervek infrajelei” érzékelése vagy testbe való belátása hőkamerával, mert ehhez megelőzően sebészeti beavatkozás kell!)

További internetes példák

Távvezetékek (Internet-ről)
Fenti ábra: légvezetékek hőképe
(160 x 120 pixel, 2,3 mrad, 50 m mérési távolság)
nincs hiba?! (vagy inkább: nem látható!)

Panelház (Internet-ről)
Fenti ábra: panelház hőképe 4 db. 320 x 240 pixeles képből
Pixelméret: 6 … 10 cm –> Tárgyméret: >18 … 30 cm
(a képek nem is ugyanarról az épületről ill. oldalról származnak!)

Társasház (Internet-ről)
Fenti ábra: társasház hőképe
1 db. 160 x 120 pixeles képből
Pixelméret: 5 … 7 cm –> Tárgyméret: >15 … 21 cm
(könnyen felismerhető, hogy ráadásul a kép napsütés hatása alatt készült!)

Képzés szükségessége: nem (vita)téma?!?

Miért kellene képzés ? A modern hőkamerák oly könnyen kezelhetők ! Mindenki használhatja, akár egy digitális videokamerát … Ilyen vélemények ellen kerültek bemutatásra az előző példák, amelyek természetesen csak a jéghegy csúcsára mutatnak rá. A számtalan, mérési hibákat tartalmazó hőképek mellett teljesen téves kiértékelésekkel és következtetésekkel “megspékelt” jegyzőkönyvekről ill. ún. “szakvéleményekről” nem is beszélve! Képzés nélkül mi várható el a “hőtérkép”-készítőtől:

  • Mérési körülmények be nem tartása
  • Nem mérhető tárgyak “bemérése”
  • Pontatlanul megválasztott emissziós tényező
  • Visszaverődések félreinterpretálása
  • Geometriai felbontás figyelmen kívül hagyása

Gyakorlatilag hőmérsékletmérés egyszer sem lesz! Következtetés: Csak az elmélet pontos tudása és gyakorlati alkalmazása esetén végezhető pontos, értékel­hető eredményeket biztosító hőmérsékletmérés az infravörös sugárzás érzékelése révén.

Eddig tárgyaltuk a mérési pontosságát, valamint az elméleti tudás hiányában téves információkat tartalmazó jegyzőkönyveket. Arról még nem beszéltünk, hogy ezek milyen gazdasági következményekkel járnak! Csak egy-két példa:

  • fal hőszigetelése helyett nyílászáró csere (mert valaki tudatlanul kijelentette, hogy rossz az üvegek hőszigetelése)
  • nyílászáró csere helyett falfelület hőszigetelés (pedig a rosszul záró nyílászárók csak a rossz geometriai felbontás miatt nem látszódtak)
  • villamos kötések javításának elmaradása, ebből adódó tűzveszély okozása (reflexió miatt nem látszódtak a melegedések)
  • hőszigetelt ipari berendezések javításának elmaradása vagy téves javítása (egyéb hőforrás tükröződése miatt téves következtetések)

Fenti példák nemcsak téves beruházási következményekkel, hanem hatalmas termeléskiesésekhez, tűz- és balesetveszélyhez vezethetnek !!! A termográfiai mérést és kiértékelést végző személynek (vagy cégnek) óriási felelőssége van ! A hibaarány – lehetőleg kötelező – szakmai képzéssel töredékére csökkenthető!

Jelenlegi képzési helyzet Magyarországon

A termográfia – mint szakma – Magyarországon nem létezik. Sem a képzési programokban, sem a mérnöki kamara szakágai, sem a különböző minisztériumok által nyilvántartott szakmai besorolásokban a termográfia nem szerepel. Ennek megfelelően sem OKJ-s képzés, sem egyéb államilag koordinált – bizonyos mérések és értékelések elvégzése esetén kötelező – képzés nincs. Ennek elsődleges oka az állam (ill. megfelelő szervei, intézményei) által vállalt szakmakoordináló szerepének csökkentése és az új – ezt helyettesítő – szervek kialakításának hiánya. Másodlagos ok, hogy a jogi háttér is hátrányosan változott meg a gazdasági döntéshozatal-alapú piacgazdaság térnyerése révén: sok tevékenység végzéséhez nem kell külön engedély, így szakmai követelések hiányában bárki végezheti azokat.

Általánosan elterjedt – téves – vélekedés az is, hogy az épületek “zöldkártyájának” kiállítását végző energiaauditor termográfiai képzéssel rendelkezik. Ez nem így van, a tevékenységéhez (úgy mint az energiaaudithoz) nem kell a hőkamera alkalmazása, sem ennek a mérési technológiájának a részletes ismerete.

Igen szomorú képet mutat a Magyarországon termográfiai tevékenységet folytató cégek szakirányú képzettsége. Konkrétan:

  • kb. 15 – 20 cég van, amelynek 1-1 munkatársának független külföldi vizsgázócég által kiállított, nemzetközileg elismert 1-es szintű (alapszintű) termográfiai vizsgája van
  • kb. 3 – 5 cég van, amelynek 1-2 munkatársának a külföldi anyacég képzési programja révén vagy független külföldi vizsgázócég által kiállított, nemzetközileg elismert 2-es szintű (középszintű) termográfiai vizsgája van
  • 1 (egy!) cég van, amelynek 1 (egy!) munkatársának független külföldi vizsgázócég által kiállított, nemzetközileg elismert 3-as szintű (legmagasabb szintű) termográfiai vizsgája van, nemzetközi oktatási engedéllyel rendelkezik és igazságügyi szakértőként nyilvántartott

A Magyarországon több ezer termográfiát alkalmazó – sőt ilyen irányú szolgáltatásokat kínáló – cég közül eddig csupán 2-3 százan vettek igénybe komolyabb alapokat adó (de sajnos elismert vizsgával nem záródó) szakirányú képzést (akár külföldön, akár Magyarországon). A cégek döntő többsége ezek alapján tehát megfelelő szaktudás nélkül folytat akár több tízmilliós értékű döntéseket megalapozó szolgáltatói tevékenységeket!

Külföldi helyzetkép

A termográfia – mint vizsgálati eljárás – a roncsolásmentes vizsgálati eljárásokhoz tartozik. Ennek megfelelően logikus a hozzácsatolása a már meglévő (ill. kiépítés alatt lévő) roncsolásmentes technológiákat végző szakemberek képzését és vizsgáztatását szolgáló rendszerekhez. Európában a CEN (európai standardizálási komisszió) munkája révén 1987-ben létrejött és bevezetésre került az EN473 képzési standard, mely a roncsolásmentes vizsgálatok végzők háromszintű képzési és vizsgáztatási rendszerét definiálja.

Lényeges szervezeti elemei:

  • Tanúsító intézmény (tanúsítja és ellenőrzi az oktatási és vizsgáztatási intézményeket)
  • Oktatási intézmény (nyújtja a szakmai képzést a tanúsítása alapján)
  • Vizsgáztató intézmény (végzi a vizsgáztatást a tanúsítása alapján)

A képzés és vizsgáztatás három szintje:

  • 1. szint: Ilyen végzettségű szakember meglévő (2. vagy 3. szintű vizsgáló által előírt) vizsgálati utasítások (technológiai lépések) alapján képes a vizsgálat elvégzésére és az eredmények értékelésére.
  • 2. szint: Ezzel a képesítéssel a szakember alkalmas az 1. szint készségein túl a vizsgálati módszerek kiválasztására és vizsgálati utasítások kidolgozására, valamint az 1. szintű szakemberek felügyeletére és a vizsgálati eredmények szabványok alapján történő kiértékelésére.
  • 3. szint: Hármas szintű szakemberek átfogó felelősséget vállalhatnak a vizsgálati eljárás és lépései kidolgozásában, szabványok értelmezésében, valamint a berendezésekkel és a személyzettel kapcsolatosan. A 3. szint a legmagasabb képzési szint.

Minden képzési szint eléréséhez megfelelő szakmai gyakorlat szükséges, részt kell venni a fent említett oktatási intézmények által szervezett oktatáson és le kell tenni a megfelelő szintű (elméleti és gyakorlati) vizsgát is. Ezen felül az egészségi képesség (jó látás) is orvosilag igazolandó.

A termográfia szakirányai:

  • épület-termográfia: épületek szerkezeti hibafeltárása, hőszigetelés felmérése, nedvesedés feltárása, légszigetelés felmérése, szivárgáskeresés, nyílászáró állapotfelmérés …
  • villamos berendezések termográfiája: állapotfelmérés pl. kapcsolószekrényeken, transzformátorokon, távvezetékeken, kábeleken, elosztókon , villanymotorokon …
  • ipari termográfia: állapotfelmérés gépészeti és technológiai berendezéseken (pl. csapágyhiba, szigeteléshiba, kopás, rossz zárás), szivárgáskeresés …

A vizsga tartalma:

  • 1. szint: írásbeli vizsga szakmai tudásanyagból (bevizsgált tárgy vagy technológia alapismeretei, vizsgálati technológiával kapcsolatos alapismeretek) + gyakorlati vizsga (min. 3 termográfiai vizsgálat szakirányonként)
  • 2. szint: bővített írásbeli vizsga szakmai tudásanyagból (bevizsgált tárgy vagy technológia alapismeretei, vizsgálati technológiával kapcsolatos részletes ismeretek) + gyakorlati vizsga (min. 3 termográfiai vizsgálat szakirányonként)
  • 3. szint: átfogó általános vizsga vizsgálati eljárásokról (nem csak termográfiáról !) és a képzési-vizsgáztatási rendszerről, bővített írásbeli vizsga szakmai tudásanyagból (bevizsgált tárgy vagy technológia alapismeretei, vizsgálati technológiával kapcsolatos részletes ismeretek) + gyakorlati vizsga (vizsgálati technológia kidolgozása szakirányonként)

A vizsga letétele akkor számít sikeresnek, ha minden egyes részvizsgából legalább 70%-os eredményt sikerült elérni. Ha valamelyik nem sikerült, min. 30 nap múlva pótvizsga lehetőség van (legfeljebb kétszer). Amennyiben az sem sikerül, akkor a teljes vizsga megismétlendő. Magasabb szintű végzettség eléréséhez az alacsonyabb képesítés megléte, az oktatás elvégzése és a szakmai gyakorlat bizonyítása szükséges.

Németországban jelenleg több szervezet kínál a fentieknek megfelelő képzést (ABC sorrendben):

  • DGZfP
  • ITC
  • TÜV-Rheinland
  • SECTOR Cert

A fenti cégek által kiállított oklevelek nemzetközileg (legalább Európában) elismertek, az ilyen képesítéssel rendelkező szakemberek végezhetnek a fent említett szakirányú vizsgájuknak megfelelő termográfiai szolgáltatásokat. Egyetlenegy megkötés található még az ipari villamos berendezések felmérése terén: az EN 473 szabványnak megfelelő 2. szintű képesítésén túl még egy további vizsga szükséges, mely a sikeres résztvevő a VdS által elismert villamos berendezések termográfiai szakértőjévé válik (VdS-irányelv 2859 alapján).

Németországban szintén nincs törvényi rendelkezés arra vonatkozólag, hogy ki milyen képesítéssel és eszközzel milyen szolgáltatásokat nyújthat. A szolgáltatókra nehezedő nagy felelősség viszont arra kényszeríti őket, hogy felelősségbiztosítást kössenek és a megfelelő képzés meglétével csökkentsék a rizikójukat. Az ipar egyre több szegmensében és közszolgálati (városi, megyei) megbízásoknál (ill. államilag támogatott szolgáltatások esetén) követelmény az EN 473 szerinti képesítés megléte.

Szakmailag kívánatos

A jelenlegi – katasztrofális – képzési helyzet Magyarországon viszonylag gyorsan javítható, ha az EN 473 szerinti képzési rendszer itthoni honosítása mellett a pályázatok, állami kiírások vagy önkormányzati megbízások esetén csak a megfelelő képzéssel rendelkező szolgáltatók vehessenek részt. Ezen felül szükségesnek tartom, hogy a szakmai szervezetek (MATE, GTE …) némi szakmai lobbitevékenységgel fellépjenek az elterjedt silány kóklerszolgáltatók ellen. Nem csak pénzügyileg kellene fehéríteni a magyar gazdaságot, hanem szakmailag is!

Megjegyzés: A Magyar Mérnökkamera által korábban akkreditált – egyetlen 3-as szintű magyar termográfus által tartott – termográfiai alapképzés igénybe vehető a PIM Professzionális Ipari Méréstechnika Kft.-nél. Ha nem is szakmát, de a gyakorlati termográfiai mérések helyes kivitelezéséhez szükséges tudást biztosítja. Talán majd egyszer lesz belőle OKJ-s képzés is …

 

Rahne Eric  (PIM Kft.)
pim-kft.hu
gepszakerto.hu

 

Kapcsolatfelvétel

A publikáció tartalmát szerzői jogok védik, ennek (akár csak részben történő) felhasználása, elektronikus vagy nyomtatott tovább-publikálása csak a forrás és a szerző nevének feltüntetése mellett, valamint a szerző előzetes írásos engedélyének megléte esetén megengedett. A szerzői jogok (Copyright) megsértése jogi következményekkel jár.