Villamos berendezések termográfiája (mérési tanácsok, hőkamera-specifikáció)

Villamos berendezések termográfiai vizsgálata

Mérési tanácsok, feladatspecifikus hőkamera-követelmények

A hőképfelvételek készítése, azaz a termográfia rendkívül sokoldalú mérési eljárás. A modern hőkamerák kezelése már-már hasonlít az elterjedt digitális videokamerákéhoz, a beszerzési áruk pedig a korábbi évek töredékére esett. Nem meglepő tehát, hogy a villanyszerelők is egyre közelebb kerültek ehhez az új technológiához. Amíg régen csupán a fáziskereső, majd a feszültség- és ellenállásmérő, később a multiméter, a földelésvizsgáló és akár az oszcilloszkóp vált mindennapos munkaeszközzé, várhatóan a hőkamera is bevonul a villamos szakemberek mindennapokba.

A fent említett az egyszerűség viszont ne tévesszen meg senkit: a mérési szempontból helyes hőképfelvételek készítéséhez szakmai tudás, megfelelő mérés-előkészítés és a feladat igényeinek eleget tevő mérőeszköz (hőkamera) is szükséges. (Ellenkező esetben mérési eredmények helyett csak kiértékelhetetlen “színes képek” keletkeznek.) Szomorú tapasztalat, hogy több hőkamera-forgalmazó és hőképfelvétel-készítő szolgáltató is súlyos szakmai hibákat vét a hőképek készítése során. Itt tehát ennek elkerülése véget kezdjük a fizikai alapelvekből adódó gyakorlati korlátokkal:

Az érintésmentes hőmérsékletmérés gyakorlati szempontjai

Mérési pontosság anyagfüggősége, mérhető felületek

A termográfiai (hőkamerás) illetve az infrahőmérős (tévesen lézeres hőmérőnek elnevezett eszközökkel történő) hőmérséklet-érzékelés mérési pontossága elsősorban a mért felület sugárzás-kibocsájtási (emissziós) képességétől függ. Minél jobb ez a képessége (minél inkább hasonlít egy ideális sugárzóra), annál kevesebb átengedett és visszaverődött sugárzás lép fel. A mérőeszköz által érzékelt sugárzás is egyre inkább csak a test hőmérsékletével összefüggő sugárzásból tevődik össze, kevesebbet kell tehát a hőmérsékletérték kiszámítása során a többi sugárzás hatását korrigálni. Minél kisebb egy test emissziós képessége, annál fontosabb a korrekciós számítás, mely alapja az úgynevezett emissziós tényező. Az anyagok emissziós tényezője pedig maga az anyagtól, a felület érdességétől, a hullámhossztól és a látószögtől függ.

Az infravörös sugárzás érzékelés alapján csak az emissziós tényező, a reflektáló hőmérséklet (környezeti hőmérséklet) és (hősugárzás szempontjából átlátszó testek esetén) a háttér hőmérsékletének pontos ismerete mellett számítható ki (a termográfiai alapegyenlet alapján) a tárgy(-felület) hőmérséklete. Minél alacsonyabb a tárgy emissziós tényezője (a sugárzás-kibocsájtási képessége), annál többet kell korrigálni, tehát annál pontosabban kell minden paramétert megadni.

Az említettekből következik, hogy egyes esetekben semmiképp nem mérhető a tárgy hőmérséklete:

  • tükröződő felületek esetén – pl. polírozott felületek, oxidáció-mentes fémfelületek
  • infrasugárzásra átlátszó anyagok esetén – például egyes kristályos anyagok, különböző gázok

Reflexió hatása (forrás: PIM)

 

Bal oldali kép: forrólevegő-ventilátor hőképe
– a hőszigetelés polírozott alumíniumburkolata
nagyon alacsony emissziós értékkel bír
– a forrólevegő-ventilátor valós hőmérséklete
a rozsdás búvónyíláson látható (>160°C),
a többi rész tükrözi a környezet hőmérsékletét
– a hőszigetelés hőmérséklete (>90°C) nem látható
Jobb oldali hőkép: új – polírozott felületű – rézsín
– a rézsín alja melegebbnek tűnik a többi részénél,
holott a réz jó hővezető képessége miatt
biztos nincsenek eltérések
– a látható hőhatás a rézsín alatt elhelyezkedő
meleg berendezések tükröződéséből adódik

1. ábra: Példák alacsony emisszióval rendelkező – nehezen mérhető – tárgyakra [forrás: PIM Kft.]

Magyarázatként elmondjuk, hogy mindkét esetben az emissziós érték közel „0”, tehát a test hőmérsékletével összefüggő – és érzékelése alapján hőmérséklet-számításra felhasználható – sugárzás szinte nincs. A gyakorlatban ez a tény igen nagy jelentőséggel bír: ugyanis tudomásul kell vennünk, hogy például új – szépen polírozott – alumíniumból vagy rozsdamentes acélból készített burkolattal rendelkező hőszigetelések termográfiai eszközökkel nem ellenőrizhetők. Teljesen mindegy, hogy milyen hőmérsékletű (akár tűzforróságú) a mért felület, mindig csak a rajta reflektált környezeti tárgyak hőmérsékletét fogjuk látni („mérni”). Hasonló ténnyel állunk szemben, amikor vadonatúj elektromos szerelvényeket, kapcsoló-szekrényeket kellene bevizsgálnunk: maga a fémes (polírozott) sínek, kötések, csatlakozások hőmérséklete nem határozható meg érintés mentesen. (Oxidált vagy festett /szigetelővel bevont/ felületek azonban mérhetők – ilyenkor ugyanis nemfémes, matt jellegük miatt magas emissziótényezőjük van.)

Ha egy hőképen sokféle anyagfelület található, akkor a pontos hőmérséklet-számításhoz szükségessé válhat a pixelenkénti emissziós tényező korrekciója. Erre klasszikus példaként az elektronikai kapcsolások hőterhelésének felmérése említendő: vannak nemfémes felületek (kerámia, műanyag, lakk) és fémes (réz, ón, nikkel és arany) felületek is. Megoldásként felmelegítik egyenletesen a bevizsgálandó NYÁK-ot egy a környezettől elegendően eltérő hőmérsékletre (pl. 50°C-ra 20°C-os környezetben) és az érzékelhető hősugárzás-intenzitást pixelenkénti emissziós tényezőként tárolják el. Az ezután üzembe helyezett NYÁK hőkép-számítását pedig a korábban rögzített emissziós tényező pixelmátrix alapján végzi el a szoftver, aminek eredményeképpen minden egyes pixelre kiszámított hőmérsékletadat az eltérő emissziós tényezők ellenére mégis pontosan meghatározásra kerül.

Nem korrigált NYÁK / felmelegített NYÁK (forrás: Infratec)

 

Bal oldali kép: NYÁK emisszió-korrekció nélkül
– a valóságban forró áramkör-lábak hidegnek tűnnek
– a téves adatok oka az eltérő emissziós értékek
Jobb oldali kép: az 50°C-ra felmelegített NYÁK hőképe
– látszólag eltérő hőmérsékletek vannak
– az eltérések oka az eltérő emissziós értékek

Emissziós értékek / korrigált hőkép (forrás: Infratec)

 

Bal oldali kép: NYÁK felületének emissziós értéke
– az egyenletes hőmérsékletből számított eps
– pixelenként történt az emisszió meghatározása
Jobb oldali kép: NYÁK hőképe emisszióérték-korrigálással
– pixelenkénti korrekció a baloldali ábra alapján
– a forró áramkör-lábak így a hőképen is forróak

2. ábra: Példa az eltérő emissziós tényezők képpontonkénti korrekciójára [forrás: Infratec]

Gyakorlati mérési tanácsok

Ez a fejezet részletesen foglalkozik azzal, hogy termográfiai módszerekkel villamos berendezésekkel kapcsolatosan milyen méréseket (milyen eredménnyel) lehetséges kivitelezni és mire kell odafigyelni a mérési hibák kiküszöbölése érdekében.

Villamos berendezésekkel kapcsolatos termográfiai mérések

A villamos berendezések termográfiai állapotfelmérése azon alapszik, hogy az alulméretezett vagy sérült vezetékek, a rossz kötések (a megnövekedett átmeneti ellenállásuk miatt), valamint a legtöbb esetben az elektromos szempontból meghibásodott készülékek a szokásosnál (megengedettnél) magasabb hőfokra melegszenek fel. E közben a termográfiának az a legnagyobb előnye, hogy a mérések biztonságos távolságból – akár több kV-on üzemelő berendezésekről is – elvégezhetők anélkül, hogy ez a vizsgált eszköz üzemeltetését befolyásolná.

Szokásos alkalmazási területek

Villamos berendezések állapotfelmérése az energiaiparban

  • generátorok, transzformátorok, szigetelők, kapcsolók, levezetők, kábelek, kötések, elosztók…
  • (magas-, közép- és kisfeszültségű hálózatokban egyaránt)
  • Villamos berendezések ellenőrzése a termelési üzemekben
  • betáp transzformátorok, fő- és alelosztók, kapcsolószekrények, egyéni bekötések …
  • Villamos gépek, berendezések az iparban
  • villanymotorok, fázisjavítók, frekvenciváltók…

Termográfiai úton megtalálható villamos hibák

  • alulméretezett (túlterhelt) kábelek, kapcsolószerelvények, kötések, transzformátorok
  • hibás (meglazult, korrodált) érintkezések bármilyen villamos berendezésen vagy eszközön
  • sérült kábelfejek, gyűrűk, túlfeszültséglevezetők
  • gyenge érintkezés a biztosítók rugóskapcsain, késes megszakítókon, áramvezető betoldásoknál, kábelkötéseken, motorindítókon
  • sérült árammegszakítók és kapcsoló szerelvények
  • fázis kiegyenlítetlenségek a háromfázisú betáplálásokon
  • túlterhelés vagy felharmonikusok miatti túlmelegedés
  • túlmelegedett (sérült vagy rossz beállítású) motor és generátor kefeszerelvények
  • eltömődött transzformátor és generátor hűtőrendszerek
  • hibás alkatrészek, mint például a kondenzátorok és teljesítményfélvezetők

Fontos tanácsok

  • Nagyfeszültségű berendezések esetén a biztonsági távolság feltétlenül betartandó – életveszély !
  • Kültéri mérések (pl. transzformátorok és távvezetékek) a hőreflexiók és a zavaró háttérsugárzás kiküszöbölése érdekében kora hajnalban vagy késő este (napsütés nélküli napszakban) végezhetők.
  • Főleg új berendezések esetén (mivel a tükörfényes, illetve szépen megmunkált fémes felületek nagyon kis emissziós tényezővel rendelkeznek) hőreflexió lép(het) föl. Ilyen jellegű mérési hibák kiküszöbölése érdekében többféle mérési pozícióból is ajánlatos elvégezni a méréseket.
  • Amennyiben a tükröződések miatt lehetetlen kiértékelhető méréseket végezni, a mérendő felületek mattítása (matt festékkel) vagy ismert emissziós tulajdonsággal rendelkező – vékony – szigetelőszalag felragasztása segíthet. Természetesen mindez csak feszültségmentes állapotban végezhető el.
  • Ahhoz, hogy névleges (illetve üzemi vagy „teljes“) terhelés mellett veszélyessé váló hibahelyek a mérés alkalmával felderítésére kerüljenek, a mérés az üzemi terhelés mellett végzendő. Az áramerősség négyzetével nő a villamos alkatrészek teljesítményterhelése és ezáltal a hőmérséklete is.
  • A kapcsoló és elosztó szerelvények tokozott részei nem mérhetők közvetlenül. Plexi vagy más műanyag ablakokon keresztül nem lehet termográfiai méréseket végezni. Ezeket – ha lehetséges – a mérés előtt (Feszültségmentes állapotban!) le kell szerelni.
  • Kis mérési tárgyak vagy nagy távolságból (például távvezetékeken) történő mérések esetén figyelembe veendő az alkalmazott termográfiai eszköz (hőkamera) által nyújtott geometriai felbontás. Egy-egy mérési felületre legalább három képpont essen, hogy helyesen értékelhető legyen a mért hőmérsékletadat. Szükség esetén megfelelő optika (speciális teleobjektív) alkalmazásával kell a geometriai felbontóképességet a tárgy méretéhez/távolságához hozzáigazítani.

 

Alálómás ill. áramsínek termográfiai mérése (forrás: Infratec)

3. ábra: Transzformátorállomás [forrás: Infratec] / 4. ábra: Áramsínek [forrás: Infratec]
Transzformátor ill. villanymotor mérése (forrás: Infratec)
5. ábra: Transzformátor (hőkép + integrált digitális fénykép) [forrás: Infratec] / 6. ábra: Villanymotor [forrás: Infratec]

Tanácsok a megfelelő hőkamera kiválasztásához a mérési feladat függvényében

Míg az előző részben elmagyaráztuk a hőkamerákra jellemező műszaki paraméterek jelentését, a következőkben szakmai területekre vonatkozóan adjuk meg a megfelelő mérőeszköz (hőkamera) kiválasztási szempontjait.

Villamos berendezések felmérése

 

Ipari biztosítékok ill. ipari transzformátor felmérése (forrás: Infratec)
7. ábra: Ipari biztosítékok felmérése [forrás: Infratec] / 8. ábra: Ipari transzformátor felmérés [forrás: Infratec]

– hullámhossz-tartomány: hosszúhullámú
(Megjegyzés: A villamos berendezések tipikus hőmérséklet-tartománya 0°C és 200°C között van. Ezek a mérések legjobb minőségben hosszúhullámú hőkamerával végezhetők el, mivel a Planck-féle törvény szerint a testek ezeken a hőmérsékleten leginkább hosszúhullámú hősugárzást bocsájtanak ki. Másrészt ez a tartomány a fotondetektorokhoz képeset sokkal kedvezőbb termikus /mikrobolométeres/ detektorokkal is érzékelhető.)

– mérési (kalibrálási) tartomány: min. 0°C … 150°C vagy jobb: -20°C … 250°C
(Megjegyzés: A méréstartományt a mérni kívánt berendezések várható hőmérsékletei alapján kell kiválasztani. Amennyiben hasonló áron beszerezhető szélesebb kalibrálási tartományú hőkamera, akkor a biztonság kedvéért ezt válasszuk. Természetesen a legjobb képminőséget a -20 illetve -40°C-tól kalibrált kamerák biztosítanak, mivel kisebb zajszintűek.)

– képpontok száma: min. 160×120 illetve 320×240 képpont, jobb 384×288 vagy 640×480 képpont
(Megjegyzés: Kisebb pixelszámmal csak nagyon kis felületek – pl. 120×160 pixellel csupán a kapcsolószekrények része /a legkisebb kábel kereszt­metszetének függvényében csupán negyede, nyolcada/ rögzíthető egy-egy hőképen. Ilyen kis kamerával ezért hibakeresést elvégezni jó /főleg, ha van határérték-túllépésre automatikus vizuális vagy akusztikai riasztása/, de kom­plett villamos hálózatok vagy gyártói berendezések dokumentálása a rengeteg felvétel ill. a szükségessé váló hőképmontírozás miatt nem gazdaságos.)

– geometriai felbontás: min. 2 mrad, jobb 1,5 mrad, legjobb 1 mrad
(Megjegyzés: Mivel betartandó, hogy legalább 2 elemi képpont essen a legkisebb mérendő tárgy /a legkisebb keresztmetszetű kábel/ felületére, a geometriai felbontás korlátozza, hogy milyen messziről lehet hőképeket készíteni. „Gyenge” geometriai felbontású hőkamera esetén ez ahhoz vezethet, hogy egy-egy kapcsolószekrényről akár 8-10 felvétel szükséges lesz minden kábel és kötés korrekt felmérése érdekében.

– hőmérséklet felbontás: 100 mK vagy jobb: 80 mK vagy akár 50mK
(A villamos berendezések felmérése esetén elég nagy hőmérséklet-különbségekre lehet számítani, ezért nem olyan kritikus a hőmérséklet-felbontás.)

– képfelvételi frekvencia: nincs megkötés, de célszerű 50Hz-es kamerát választani kézi felvételekhez
(Megjegyzés: A hőkamera képfelvételi frekvenciája arra vonatkozólag jelent megkötést, hogy lassú – pl. 9, 15 ill. 30 Hz képfrissítésű – hőkamerák esetén a kézremegés miatti elmosódás elkerülése végett kameraállvánnyal kell dolgozni A gyorsabb /min. 50Hz-es/ hőkamerákkal „kézből” készíthetők a felvételek.)

– javasolt „különleges” funkciók
választható színskála, autófókusz, beépített digitális videokamera vagy kompozit képalkotás (vizuális és hőkép egymásra vetítve)

Mikroelektronikai mérések (gyors hőmérséklet-változással járó folyamatok)

 

Integrált áramkör mikroszkóp-lencsével ill. NYÁK standardlencsével (forrás: Infratec)
9. ábra: Integrált áramkör mikroszkóp-lencsével [forrás: Infratec] / 10. ábra: NYÁK standardlencsével [forrás: Infratec]

– hullámhossz-tartomány: hosszúhullámú
(Megjegyzés: Az elektronikai eszközök tipikus hőmérséklet-tartománya 0°C és 200°C között van. Ezek a mérések legjobb minőségben hosszúhullámú hő­kamerával végezhetők el, mivel a Planck-féle törvény szerint a testek ezeken a hőmérsékleten leginkább hosszúhullámú hősugárzást bocsájtanak ki.)

– mérési (kalibrálási) tartomány: min. 0°C … 150°C vagy jobb: -20°C … 250°C
(Megjegyzés: A méréstartományt a mérni kívánt elektronikai eszköz várható hőmérsékletei alapján kell kiválasztani. Amennyiben hasonló áron beszerezhető szélesebb kalibrálási tartományú hőkamera, akkor a biztonság kedvéért ezt válasszuk. Természetesen a legjobb képminőséget a -20 illetve -40°C-tól kalibrált kamerák biztosítanak, mivel kisebb zajszintűek.)

– képpontok száma: min. 160×120 ill. 320×240 képpont, jobb 384×288 vagy akár 640×480 képpont
(Megjegyzés: Kisebb pixelszámmal csak nagyon kis felületek – pl. 120×160 pixellel csupán egy-két integrált áramkörnyi felületet rögzíthető egy-egy hőképen. Ilyen kis kamerával ezért hibakeresést elvégezni jó /főleg, ha van határérték-túllépésre automatikus vizuális vagy akusztikai riasztása/, de komplett nyákokat /elektronikai paneleket/ bemérni és dokumentálni csak rengeteg felvétel és hőkép-montírozással oldható meg.)

– geometriai felbontás: min. 1,5 mrad, jobb 1 mrad
(Megjegyzés: Mivel betartandó, hogy legalább 3 elemi képpont essen a legkisebb mérendő tárgy /a legkisebb keresztmetszetű áramkör-láb vagy nyomtatott huzal/ felületére, a geometriai felbontás korlátozza, hogy milyen messziről lehet hőképeket készíteni. „Gyenge” geometriai felbontású hőkamera esetén ez ahhoz vezethet, hogy egy-egy nyákról akár 8-10 felvétel szükséges lesz minden egyes alkatrész és vezeték korrekt felméréséhez.

– hőmérséklet felbontás: 100 mK vagy jobb: 80 mK vagy akár 50mK
(Az elektronikai eszközök mérése esetén elég nagy hőmérséklet-különb­ségekre lehet számítani, ezért nem olyan kritikus a hőmérséklet-felbontás.)

– képfelvételi frekvencia: > 2 x folyamatfrekvencia
(Megjegyzés: Ez gyors folyamatok esetén az egyik legkritikusabb hőkamera-paraméter. Mivel a hőképek rögzítése digitális mintavételnek minősül, a digitális jelfeldolgozás egyik alappillerét, a Shannon-törvényt szükséges betartani. Ennek megfelelően a folyamat legmagasabb frekvenciakomponensénél legalább kétszer olyan gyorsan kell mintavételezést /esetünkben hőkép-rögzítést/ végezni. Ha például egy teljesítményelektronika 50Hz-es betáp miatt 50Hz-es frekvenciával melegszik és hűl, a hőképfelvételi frekvencia 100Hz-nél magasabb kell lennie. Ellenkező esetben az úgynevezett. Aliasing-effektus lép fel és a hőmérséklet-folyamat időbeni lefolyásának ábrázolásánál az alulmintavételezés miatt lassúbb folyamatokat /változásokat/ látjuk, mint amilyenek ezek a valóságban lezajlanak. )

– javasolt „különleges” funkciók
választható színskála, autófókusz, különbségfelvétel (referencia-hőképhez képest mi változott), sorozatfelvétel, pixelenkénti emissziós-tényező korrekció (az elektronikában alkalmazott alkatrészek – réz, kerámia, műanyag – nagyon erősen eltérő emissziós tényezővel rendelkeznek, a sok kis apró felület „kézi” korrekciója viszont szinte lehetetlen). Villamos távvezetékek felmérése

 

Távvezeték mérése (forrás: Infratec)
11. ábra: Légvezetékek, kötések és szigetelők ellenőrzése [forrás: Infratec]

 

– hullámhossz-tartomány: hosszúhullámú
(Megjegyzés: A távvezetékeken mérhető hőmérsékletek azok terhelésétől függően erősen eltérőek lehetnek. Tipikusnak mondható (nyáron, éjjel) a 10…150°C hőmérséklet-tartomány. Ilyen hőmérsékletek mérése legjobban hosszúhullámú hőkamerával oldható meg, mert a Planck-féle törvény szerint a testek ezeken a hőmérsékleteken döntő mennyiségben hosszúhullámú hősugárzást bocsájtanak ki.)

– mérési (kalibrálási) tartomány: -20°C … 120°C vagy jobb: -40°C … 300°C
(Megjegyzés: Mivel szabadtéri mérésekről van szó, ezért ezeket éjjel kell elvégezni. Az évszaktól függően előfordulhat, hogy a mérés közben lesüllyed a hőmérséklet akár -10°C alá, ilyenkor már csak olyan hőkamerával érünk el elfogadható minőségű felvételeket, amely kalibrálási tartománya -20°C-tól kezdődik. Természetesen még jobb képminőséget a -40°C-tól kalibrált kamerák biztosítanak, mivel kisebb zajszintűek. Ezért leginkább a -20°C illetve -40°C-tól kalibrált hőkamerák alkalmazását javasoljuk.)

– képpontok száma: min. 160×120 ill. 320×240 képpont, jobb 384×288 vagy akár 640×480 képpont
(Megjegyzés: Kisebb pixelszámmal csak nagyon kis felületek – pl. 120×160 pixellel csupán egyetlenegy szigetelő – rögzíthető egy-egy hőképen. Egy távvezetékszakasz felmérése emiatt rengeteg felvétellel járna, aminek feldolgozása is hatalmas munka.)

– geometriai felbontás: min. 0,3 mrad vagy jobb 0,2 mrad
(Megjegyzés: Ez a legkritikusabb paraméter a távvezetékek felmérése esetén! Ahhoz, hogy megmérjünk egy 20 mm átmérőjű sodrony hőmérsékletét 30 m magasban korrekt módon /legalább két elemi képpont essen a felületére/, 0,3 mrad vagy jobb geometriai felbontás szükséges. Mivel a mátrixos kamerák képpontjai között „hézag” van, még szigorúbb feltételt kellene alkalmazni /3 képpont essen a felületre/, ezért biztonságosan pontos mérés csak 0,2 mrad mellett garantálható.)

– hőmérséklet felbontás: 100 mK vagy jobb: 80 mK vagy akár 50mK
(A távvezetékek hibahelyein leggyakrabban nagy hőmérséklet-különbségekre lehet számítani, ezért nem olyan kritikus a hőmérséklet-felbontás.

– képfelvételi frekvencia: talajról, álló járműről történő képfelvételnél nincs megkötés
(Megjegyzés: A hőkamera képfelvételi frekvenciája arra vonatkozólag jelent megkötést, hogy lassú – pl. 9, 15 ill. 30 Hz képfrissítésű – hőkamerák esetén kameraállvánnyal kell dolgozni ill. a mozgó (lengő) sodrony nem mérhető. Az 50Hz (és fölötti) hőkamerák esetén szintén állvány szükséges, mivel egyébként nem „célozható” be a messzeségben lévő sodrony vagy szigetelő. Gyakorlati tapasztalatok alapján min. 50Hz-es kamerák alkalmazása javasolt.)

– javasolt „különleges” funkciók
választható színskála, autófókusz, mindenképpen megfelelő tele­objektív, esetleg kompozit képalkotás (vizuális és hőkép egymásra vetítve), mozgó járműről történő felvételkészítéshez kamerastabilizátor szükséges.

nem ajánlott
választható távvezetékek helikopteres lerepülése, mivel ez tökéletes látási viszonyokhoz kötődik, ami gyakorlatilag napközbeni, tiszta eges repülést jelent (a mérési eredmények a fémes sodronyon várhatóan bekövetkező napsugárzás-reflexió végett értékelhetetlenek lesznek)

 

Rahne Eric (PIM Kft.)
pim-kft.hu
termokamera.hu

 

Kapcsolatfelvétel

A publikáció tartalmát szerzői jogok védik, ennek (akár csak részben történő) felhasználása, elektronikus vagy nyomtatott tovább-publikálása csak a forrás és a szerző nevének feltüntetése mellett, valamint a szerző előzetes írásos engedélyének megléte esetén megengedett. A szerzői jogok (Copyright) megsértése jogi következményekkel jár.