Hőkamerák méréstechnikai jellemzői

(piaci kínálat szakmai áttekintése)

Cikkszám: hokamerak-merestechnikai-jellemzoi Kategóriák: ,

Leírás

Hőkép-pixelfelbontás, felbontás-növelő eljárások, optikák választéka

Az érintésmentes hőmérsékletméréshez alkalmas termográfiai eszközök (termogrammetriai képességű infrakamerák) ez elmúlt években rohamos fejlődésen keresztül mentek. Ha figyelembe veszünk, hogy ezek az eszközök éppen 50 éve jelentek meg, ma már viszont ez egyik legismertebb és leguniverzálisabb (legsokoldalúbb) vizsgálati eszközévé nőtték ki magukat, akkor ne lepődjünk meg a piaci kínálat sokféleségén (gyártók, típusok) sem. Egy hőkamera-beszerzést tervező ügyfélnek ebből kifolyólag most már nem az igényeinek megfelelő típus hiánya, hanem az óriási választék áttekinthetetlensége okoz gondot. Tehát eljött az ideje, hogy e műszerek fejlődését és típusait szakmai szemmel áttekintsük, valamint a jelenlegi kínálatát rendezzük néhány fontos műszaki paraméter alapján. Ugyanis: A kamerákban megvalósított mérési technológia és a hozzá kapható tartozékok meghatározzák a készülék alkalmazási területét, valamint a várható mérési pontosságot ill. az elérhető hőkép-minőséget.

Mátrixos hőkamerák képpont-felbontása – a jelenlegi piaci választék áttekintése

A geometriai felbontáson (tehát az érzékelőmátrix egy egyedi érzékelőhöz tartozó tárgyfelületi “képpont” méretén) túl a hőkamerával elérhető képminőséget illetve pontosabban – a mérés részletességét – a hőkamera képpontjainak száma határozza meg. Ennek oka, hogy a grafikai (vizuális) felismerhetőség érdekében egy bizonyos minimális képpontszámnak kell a mérendő tárgy egyes részeire esnie – ugyanúgy, ahogyan ezt a digitális fényképezés esetén megszoktuk. Könnyen érthető, hogy több képpont esetén a tárgyfelületet nagyobb részletességgel illetve nagyobb tárgyfelületet ugyanolyan részletességgel jeleníthetünk meg egyetlenegy hőképen. Ha kevés a képpontok száma, sok felvételt kell készíteni és összefüggő tárgyak kiértékelése illetve beszámolók készítéséhez gyakran szükségessé válik a képek montírozása (ami egy igen időigényes munka).

Hőkamerák esetén ez a kérdés nem is jelentéktelen. Míg a digitális fényképezőgépeknél 10, 12 vagy akár több mint 20 Mpixeles (20 millió képpontos) felbontásról beszélünk, mátrixos hőkamerák esetén a képpontok száma tipikusan 320×240 (tehát 76 800) illetve 384×288, a legprofibb hőkamerák esetén pedig 640×480 (tehát 307 200) vagy akár 1024×768 (tehát 786 432) képpont. Vannak kisebb képességű kamerák is – gyakori típus 160×120 (tehát csupán 19 200) képponttal vagy akár csak 80×80 ill. 96×96 képponttal, melyek ennél fogva csak kisebb felületek elfogadható részletességű megjelenítésére képesek, ami a felhasználási területüket természetesen erősen korlátozza (vagy a hőkamerát akár alkalmazhatatlanná teszi). A hőkamerák érzékelői fejlődésének köszönhetően egyre több képpontú hőkamerák készülnek. Érdekes, hogy pont a legprofibb – 640×480 ill. 1024×768 képpontos érzékelőmátrixszal rendelkező, 50 illetve akár 240 Hz-es képfrissítésű – hőkamerák képpontra vetített ára a legkedvezőbb (akár egy nagyságrenddel is kedvezőbb, mint a kis pixelszámú – ún. Low-Cost – hőkameráké).
Wuhan-Guide BritIR Jenoptik VarioCAM HD research 980
Ábra: LowCost hőkamera 120×160 képponttal / professzionális hőkamera 2048×1536 képponttal [forrás: PIM]

A cikk folytatását itt éri el.